1. Skip to Menu
  2. Skip to Content
  3. Skip to Footer>

Nagyon Boldog Asszony

 

Kormányunk biztosan tudja, mikor mi kell nekünk. És merre meddig. Egyik szókimondójának a minap új ötlete támadt: egy új pirobetűs ünneppel akar meglepni bennünket. Nagyboldogasszony legyen újra munkaszüneti nap, mint az ántivilágban volt! Abban a mélységesen keresztény, vitéz nagybányai HorthyMiklós nevével fémjelzett, kalandor reviziós-rendszerben, amelyik büszke volt rá, hogy antiszemitizmusával megelőzte Hitlert, és aztán zsidó honfitársainak a százezreit készséggel halálra adta a náciknak. Arról nem beszélve, hogy irredenta reményeitől megrészegülve fejjel vitte falnak az országot, mert dalolva csatlakozott a Szövetségesek ellen vívott esztelen, népirtó rablóháborúhoz, s annak kedvezőtlen kimenetelével magát a nemzeti létünket, megmaradásunkat tette kockára.

 De hát mi várható egy olyan ország kormányától, amelyik sajnos csak ugyanannyira „keresztény" meg „nemzeti", mint annakidején a Magyar Élet Pártjának levitézlett kurzuskományzata volt, hogy ezt egy vadonatú alkotmánnyal kellett önmaga előtt is hitelesítenie?

Kérdezem pedig ezt, egy kis szünetet tartva, letéve kedvenc könyvemet a kezemből. A holokauszt és a keresztény világ, ez a címe annak a műnek, amit a Yad Vashem és a HolocaustCentre adott ki, s két esztendeje magyarul is olvasható. A Szembenézés a múlttal és a jövő kihívásaival alcímmel megjelent izgalmas kötet hazai előszavát Schweitzer József, aköztiszteletben álló nyugalmazott főrabbi fogalmazta, ajánló sorait pedig Várszegi Asztrik,pannonhalmi főapát, a Magyarországi Keresztények és Zsidók Tanácsának elnöke jegyezte. A történések kronológiai sorrendjét és elemző tanulmányokat, előadásokat egyaránt tartalmaző könyv első átpörgetésekor két fontos momentum tűnt a szemembe.

Az első az volt, hogy amikor számot ad a legnépesebb európai keresztény felekezetek országonkénti állásfoglalásairól és cselekedeteiről a sorsdöntő években, egyedül a Dániai Evangélikus Egyház fordult szembe a német megszállás ellenére is ingadozás nélkül, az izraeliták sárgacsillagos megkülönböztetésével és az elhurcolásukra történt kezdeményezésekkel, és tett meg mindent Dánia zsidóságának a megmentése érdekében. Németországban is és az Új Rendhez csatlakozott vagy meghódított többi országban is sorra, intézményesen buktak meg az antijúdaista hagyományokra épülő egyházak a jézusi tanítások követésében, s a keresztényeknek csak egy szűk kisebbsége, jobbára egyénileg védte és mentette zsidó testvéreit, honfitársait. A másik, számomra döbbenetes megállapítása a szerzőknek és a szerkesztőknek, ami rögtön, már abevezető szövegekből kitünt, az volt, hogy a hatmillió európai zsidó könyörtelen és szisztematikus elpusztítása egy sok-sok évszázad óta keresztény földrészen történhetett meg.

Ebből is, abból is az következik,hogy Európa bizony mindmáig távolról sem keresztény, vagyis krisztuskövető. Hanem csak idézőjeles „keresztény", vagyis szavakban, jelmondatokban, frázisokban keresztény, valójában álkeresztény. Asszonyaink boldogságához most több munkahelyre lenne szükség, nem pedig egy régi munkaszüneti nap felelevenítésére. Annál kevésbé, mert az eredeti névadó pogány asszonyistenségnek annyi a köze a bibliai kereszténységhez, mint a nyuszis pirostojásnak Krisztus húsvéti kereszthalálához és feltámadásához.

Szóljon hozzá!


Video rólunk 1. rész

Video rólunk 2. rész

Video rólunk 3. rész