1. Skip to Menu
  2. Skip to Content
  3. Skip to Footer>

Miről is van szó?

„A kollektív büntetés a közösséget érte. Voltak akik rejtélyes úton megmenekültek tőle. Különben nem lennénk itt" – többes szám első személyben fogalmazva (!), tehát valószínűleg zsidó emberként, e mondatokkal kezdi az emberi gonoszság nonpluszultráját, a múlt század holokausztját relativizáló megjegyzését a Nolblogon egy Fogel (vagyis Vogel) néven jegyző Madárka. Majd így folytatja: – „Magyarországon pont 67 éve telt be a végzet az évszázadok óta itt élő, nagyrészt elmagyarosodott zsidóságon." –, hogy aztán azt a beletörődő, ájtatos konklúziót szűrje le ebből végezetül, hogy „Nincs zsidó, szerb, bosnyák fájdalom. Mindenkinek a magáé. És akik még át tudják érezni. Ámen." – http://fogel.nolblog.hu/archives/2011/06/22/Zsido_gyasz/
Szikár végkövetkeztetésével – Fogel – a Soa történelmi tragédiájához való emberi hozzáállást leszűkíti arra a szubjektív álláspontra, amit Mártírvédő így különböztet meg az objektívtől: „Egyik dimenzió a történelmi vegyérték, másik az egyén érzése!" – http://martirvedo.nolblog.hu/archives/2011/06/22/Nem_ez_a_zsido_gyasz/
Vegyük csak jobban szemügyre azonban Fogel blogger idézett mondatait! Kollektív büntetésről akkor eshet szó, ha valaki valahol elkövetett egy vagy több konkrét bűncselekményt, amit válogatás nélkül, egész családján, népén torolnak meg a sértettek, a kárt szenvedettek. A holokauszt népirtására vajon milyen „zsidó bűnök, bűnösök" szolgáltak rá? Madárkánk azonban homályban hagyja, hogy Európában, vagy éppen Magyarországon milyen vétkeket, bűneseteket torolt meg a holokauszt, s ezt a homályt még misztifikálja is azzal, hogy valamiféle „végzet" beteljesedésére utal. Ugyanezt a misztifikációt előlegezi meg már előző mondatában is, amikor a maradék megmenekülését „rejtélyesnek" minősíti.
Valójában miről is beszél tehát Fogel? A végzet tulajdonképpen szinonímája az istenítéletnek, az igazság beteljesedésének. De hát már a II. Vatikáni Zsinaton (és azóta többször) maga a Katolikus Egyház fordult szembe a Nazareti Jézust keresztre feszítő, „istengyilkos" zsidókat elítélő dogmájával, és nem csupán korrigálta azt, de bocsánatot is kért érte az „idősebb testvértől"! Most meg egy zsidó ember veri a mellét, megbánva azt is, hogy megszületett egyáltalán, hogy igen, méltán ért bennünket ez a rettenetes sorscsapás? Miközben maga se veszi észre, hogy másik mondatában meg arra utal, vagy legalábbis azt sejteti, hogy éppen hogy tanúi lehetünk a holokauszt kapcsán is annak a csodálatos isteni beavatkozásnak, amely nemcsak azt igazolta, hogy a választott nép, az évezredek óta halálra üldözött zsidóság maradéka mindig, most is, még a totális „végső megoldásból" is megmenekül, s tényleg „rejtélyesen"! Igen, az Örökkévaló képes még a legnagyobb tragédiákat is az emberiség javára fordítani, mert lám, a Soa hamvaiból is mi szökkent szárba 1948-ra? A kétezer év diaszpóra-sorsából, galutjából újjászülethetett a demokratikus modern Izrael, s az elhagyott föld, az Erec újra, napról-napra szebben virágzik, az elpusztítására törekvő sátáni tervek pedig a szemünk láttára omlanak újra meg újra össze, az ősi próféciákat, mondhatni szó szerint beigazolva!

 

Szóljon hozzá!


Video rólunk 1. rész

Video rólunk 2. rész

Video rólunk 3. rész